A kefír egy frissítő tejszerű ital, amely a Kaukázusi-hegység északi részéről származik. Maga az elnevezés a keif
török szóból ered, amely szabad fordításban annyit jelent, hogy „jó
érzés”, vagy „jóllét”. Az elnevezés helytálló, mivel aki fogyasztja,
az jól érzi magát.
A kefír állaga krémes, íze enyhén
keserű egy olyan enyhe aromával, amely leginkább az élesztőhöz
hasonlít. Kb. 40 egyéb aromát tartalmaz, amelyek mind hozzájárulnak a
kefír egyedi, kellemes aromájának kialakításában.
Végül a kefír 0.08%-2%-ban tartalmazhat alkoholt is.
A hagyományos, eredeti kefir friss csak tejből és kefir szemcsékből készíthető. Kefir szemcsék nem összekeverendők a gabonaszemcsékkel. A szemcse elnevezés valójában helytelen elnevezés. A kefir szemcsék pontosabb meghatározása, inkább „kefirgomba mag”. 
A szemcsék szerkezete, a tejbaktériumés az élesztő szimbiózis
kapcsolatából alakult ki. Ezek a szemcsék puha, zselatin-szerű fehér
biomassza képződmények, amelyek proteinekből, lipidekből (zsír) és
oldódó poliszaharidokból áll. Ma a hagyományos kefír (valódi
kefír) már könnyen elkészíthető otthon is. A sima, vagy pasztőrözött,
krémes, alacsony zsírtartalmú vagy „zsírszegény” tejet és a kefir szemcséket (gombákat) öntsük egy tiszta zárható üvegbe. Kb. 24h-ig hagyjuk szobahőmérsékleten. (Az egy adagra való mértékeket az oldalon a tejalapú kefirgomba menü alatt olvashatják.)
Ezután a tejhez még több kefir magot (kefir gombát) teszünk és ezt a folyamatot egyszerűen megismételjük. A megszűrt kefir folyadék frissen vagy hűtőben tárolva később, vagy szobahőmérsékleten történő érlelés után is fogyasztható. Az érlelés azok számára fontos, akik el akarják pusztítani a kefirben található laktózt!Az aktív kefir magok a kefir előállításához folyamatosan kell a kefir
gombákat „gondozni.” Ennek folytán a friss tejben, a magok térfogata
megnövekszik. A „túlnövekedés” megelőzéséhez, illetve ahhoz, hogy
fenntartsuk az elfogadható tej-kefir arányt, alkalmanként alapvetővé válik egy adag kefir eltávolítása, a kefirmag leszűrése. A keleti országokban hagyomány a maradék kefir mag elfogyasztása.(amelyet erősen ajánlanak).
Dehidralizálva, tartalék forrásként tárolták, majd a családtagok között elosztották. Eredetileg a Kaukázusi-hegység északi részén a kefirt nyers kecske- vagy tehéntejből készítették. A kefir
magokkal egybeöntött tejet kecskebőrből készült táskában 24h-ig
szobahőmérsékleten tárolták és erjesztették. A kefirt úgy választották
szét a kefir
magok nagy részétől, hogy azt egy edénybe öntötték. Ez egy habos,
krémes italt eredményezett, mely 5%-os alkoholt is tartalmazott. Hideg
időben a bőrtáskát kitették a napra, vagy tűz fölé tették. (Szokás
volt a táskát az ajtó közelébe tenni, hogy ha a látogatók belépnek az
ajtón, egy mozdulattal „ütéssel” megrázzák a táska tartalmát.) Ez már szinte hagyománnyá vált az ott élő népek közt. Folytatjuk…
Kefírgomba mag leírása:
3-6
mm átmérőjű kelvirágra emlékeztető képlet,
amelyben komplex mikroflórát a mikrogombák termelte poliszacharidból
álló, apró zsirgolyócskákat és denaturál tejfehérjéket is
magában foglaló szövevény rögzíti.
 A kefir
különböző tejsavtermelő baktériumok és kefirgomba felhasználásával
készül. A tejfölre emlékeztető állományú termék szénsavas jellege miatt
jellegzetesen frissítő hatású. Kiemelkedik B-vitamin tartalmával, amely
az idegrendszer megfelelő működése szempontjából nélkülözhetetlen. 
A kefir
a joghurthoz hasonlóan friss tejből készül. A tej ebben az esetben is
pasztőrözésen megy át az első lépésben, így a károsak mellett nem marad
benne olyan hasznos baktérium sem, amely kefirré alakítaná a tejet. Így
a pasztőrözött tejet be kell oltani a megfelelő kultúrával. Ezután - az
ekkor még folyékony - tejet poharakba töltik, amit alumínium lapkával
sterilen lezárnak. Ezt követően kerülnek a poharak az érlelőbe, ahol
25-30oC közötti hőmérsékleten érik kefirré a tej. Érdekésség hogy régi
technológia szerint üvegekbe töltötték az alapanyagot, majd meleg
vízben tárolva érlelték a megfelelő állapotba.
Hogyan készül a kefír, és miben különbözik a joghurttól? Igaz-e, hogy bárki fogyaszthatja?
A
kefír a joghurttal és az aludttejjel együtt az úgynevezett savanyú
tejtermékek csoportjába tartozik. Ezek a termékek kellemes ízűek,
frissítő hatásúak, a tejnél hosszabb ideig eltarthatók és egészségesek.
A kefír vegyes erjesztéssel készül, azaz az anaerob (levegőt nem
igénylő) lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind az alkoholos
erjedés végbemegy benne. Ennek következtében vegyhatása savas lesz.
Ízében is érződik a nagy tejsavtartalom és a kismennyiségben jelen lévő
széndioxid és alkohol. (Bőséges - liternyi - kefírfogyasztás után akár
szondával is kimutatható az alkohol jelenléte). A kefír erjesztését vegyes, baktériumokból és gombákból álló kultúrával végzik, melyet a legenda szerint Mohamed próféta ajándékozott a Kaukázus környékén élő népeknek. A
joghurtkészítésben csak baktériumok játszanak szerepet. Alkoholos
erjedés nem következik be benne, és szén-dioxid sem keletkezik az
erjesztés során. Fontos különbség, hogy a kefírben sokkal nagyobb
arányban alakul át a tejcukor tejsavvá, mint a joghurtban, így kefírt
még a tejcukorra (laktóz) érzékeny személyek is fogyaszthatnak. Az
élőflórás - azaz baktériumokat és gombákat tartalmazó - kefír jótékony
hatásainak hátterében az emésztés elősegítése áll. A bél
baktériumflórája ugyanis betegségek, gyógyszerek hatására
megfogyatkozhat, ilyenkor a savanyú tejtermékekben lévő baktériumok
újra benépesíthetik a beleket. A kefír több baktériumfajt tartalmaz,
mint a joghurt vagy az aludttej, ezáltal még egészségesebb. A kefírt
voltaképp bárki fogyaszthatja, bár időlegesen adódhatnak olyan
állapotok - például hasmenéssel, hányással járó betegségek -, amikor
fogyasztása a többi tejtermékkel együtt ellenjavallt. Ne feledjük, hogy érleléssel a laktóz epusztul a kefirben.
Nagy mennyiségű, különböző fajtájú organizmusokat azonosítottak a kefir magokban. Ezeket 4 nagy csoportba sorolhatjuk; Lactobacilli, Streptococci - Lactococci, Acetobacte és
élesztő. A mikroorganizmusok szimbiózisos kapcsolatban állnak az
élesztővel. Ez azt jelenti, hogy egymást kölcsönösen kiegészítve,
melléktermékeiket energia forrásként használva élnek együtt.
LACTOBACILLISTREPTOCOCCI/LACTOCOCCIYEASTSACETOBACTER|
Lb. acidophilus Lb. brevis Lb. casei Lb. casei subsp. rhamnosus Lb. casei subsp. pseudoplantarum Lb. paracasei subsp. paracasei Lb. cellobiosus Lb. delbrueckii subsp. bulgaricus Lb. delbrueckii subsp. lactis Lb. fructivorans Lb. helveticus subsp. lactis Lb. hilgardii Lb. kefiri Lb. kefiranofaciens Lb. kefirgranum sp. nov* Lb. parakefir sp. nov* Lb. lactis Lb. plantarum | Lactococci lactis subsp. lactis Lc. lactis var. diacetylactis Lc. lactis subsp. cremoris Streptococci salivarius subsp. thermophilus Strep. lactis Enterococcus durans Leuconostoc cremoris Leuc. mesenteroides | Candida kefir C. pseudotropicalis C. rancens C. tenuis Kluyveromyces lactis Kluyveromyces marxianus var. marxianus K. bulgaricus K. fragilis / marxianus Saccharomyces subsp. Torulopsis holmii Saccharomyces lactis Sacc. carlsbergensis Sacc. unisporus Debaryomyces hansenii** Zygosaccharomyces rouxii** | Acetobacter aceti A. rasens |
"A bél az immunrendszer bölcsője"
A vastagbél nagyon fontos szervünk, hiszen nemcsak a táplálék emésztésében és a tápanyagok felszívásában, de szervezetünk védekező képességében, az immunrendszer működésében is kiemelkedő szerepet játszik. A bél az immunrendszer bölcsője, mert a legnagyobb nyirokszövet a bélhez kapcsolódik, sok védekezőanyag a bél sejtjeiben termelődik vagy ott raktározódik. Ha a beleink jó állapotban vannak, az jól látszik a bőrünkön, hajunkon! Kevesebb allergiás megbetegedés fordul elő, ellenállóbbak vagyunk a fertőzésekkel szemben, és hamarabb felgyógyulunk a betegségekből. Mindezek alapján elmondható, hogy a pro- és prebiotikumok kiegészítik és segítik egymás kedvező hatásait, ezért úgy érdemes táplálkozni, hogy étrendünk mindkettő forrását tartalmazza. Különösen érdemes odafigyelni arra a téli időszakban, amikor egyébként is gyengébb az immunrendszerünk, hogy fogyasszunk kefirt, joghurtot, hagymát, fokhagymát és babfélét, a pro- és prebiotikumok természetes forrásait. A kiegyensúlyozott táplálkozást nem helyettesítve, kiegészítésként szinbiotikus étrendkiegészítő tabletta fogyasztása javasolt a jó közérzetért és a bélflóra egészséges egyensúlyáért. A bélbaktériumok versengésében a jótékony hatású baktériumok csak akkor győzhetnek, ha milliárdnyian vannak és van elegendő táplálékuk. A szinbiotikus termékek azok a probiotikus ( élettanilag hasznos) hatású kultúrával fermentált termékek, amelyek prebiotikumot (oligo-szacharid) is tartalmaznak.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet saját maga által izolált törzsrõl és egy keverékkultúráról igazolta in vitrokísérletekben, hogy probiotikusak. A nagy viszkozitás, a testközeli szaporodási hõmérséklet, a mérsékelt savtermelés, a nagy koleszterinbontás, a nagy sav- és epesótûrés és a fokozott exopoliszacharid (EPS)-termelés alapján kiválasztott Prebiolact-2 törzzsel készült probiotikus kefirt klinikai vizsgálatok során tesztelték. Megállapították, hogy a termék a 4 hetes fogyasztás során 12,7%-ról 72%-ra növelte a széklet probiotikus csíracsoportjainak arányát a rothasztó mikróbákkal szemben. Ennek hatására a probiotikus kefirt fogyasztó személyek vérmintáinak összkoleszterin-szintje 2 hét után 4,9%-kal, 4 hét után 5,6%-kal, triglicerid-szintje 2 hét után 10,7%-kal, 4 hét után 16,4%-kal szignifikánsan csökkent.
Egy kis kefirtörténet.
( "A tejbe hullott manna")
A kultúr-termékek (mint például a kefir)
kutatása során az 1980-as évek elején a kutatók egy különleges
kivonatra akadtak. Ez megmagyarázta a microbiológusok sikertelen
próbálkozásait, amikor kefir magokat próbáltak előállítani „nem létező magokból”. A
sikertelenségek után a mikrobiológusok a Kaukázusiakhoz fordultak,
megkérdezve tőlük, hogyan készítették az eredeti kefirmagokat. Erre ők
azt felelték, hogy „Isten adományozta nekik, több mint 1000 évvel
ezelőtt”, ami tőlük eléggé helyénvaló válasz volt.
Lehetséges, hogy a kefir mag nem más, mint a "tejbe hullott manna”?
Nos,
mi volt tulajdonképpen az a bizonyos manna? Amit a Tóra egyszer olyan
ízűnek titulál, mint a mézeslepény, másszor, meg mint az olajos pogácsa.
Az
igazság az, hogy nem tudjuk. Itt a legracionalistább exegéta is
felemeli a kezét, "megadja magát" és azt mondja, hogy ez egy isteni
csoda volt, amit nem értünk a mai napig. Minden természetes magyarázat
sántít.
Mivel nincs racionális magyarázat - jönnek a Midrások.
Nemcsak maga a manna jövetele 40 éven keresztül volt a csoda - hanem
rengeteg csoda történt a mannával és körülötte, használat közben is.
Elsősorban az, hogy mindenki azt az ízt érezte benne, amit akart,
vagyis ha valaki a manna evése közben töltött káposztára gondolt -
akkor azt érezte, érzékszervei által, hogy töltött káposztát eszik.
Csecsemők az anyatejjel mintha mézet szívtak magukba, a fiataloknak
olyan volt, mint a kenyér és az öregeknek, mint az olajos pogácsa.
Azonkívül a manna légies volt, nem tartalmazott salakot és ennélfogva,
aki csak azt ette - nem kellett ürítenie. Később a panaszkodó héberek
ezt is nehezményezték.
"A próféta itala".
Úgy tartják, hogy Kaukázusi- hegység közelében élő ortodox törzsek Mohamed prófétától kapták a kefir magokat, amikor a próféta kb. 1400 évvel ezelőtt a térségen keresztül haladt át. Azt mondják, hogy ezek a népek a kefir magokat "Mohamed próféta magjainak”, magát a kefirt, pedig „A próféta italának” nevezik. Így egy egyszerű és logikus kérdés vetődik fel. Hogyan és honnan szerezte Mohamed próféta az eredeti kefir magokat?
Folytatjuk..
|